2007. december 15., szombat

Harry Potter és a Főnix Rendje

A június 12.-én mozikba kerülő, immár ötödik Harry Potter epizód sem kerülhette el a sorsát: ebből is játék adaptáció készült. A kérdés az, hogy felül tudja-e múlni az eddigi (többségében gyenge) Harry Potter játékokat.

Ami rögtön feltűnik az egyszerű halandónak az a grafika. Az előző részeknek nem volt az erőssége, de az EA-nél úgy gondolták, hogy itt az ideje valami normálisat összerakni, hogy ne csak a gyerekek által elvárt szintet hozza. Sikerült is mai szintre pofozni a grafikát, de semmi különleges, egyszerűen csak jó. A karakterek nagyjából hasonlítanak a színészekre, és könnyedén felismerhetőek.

Amire az EA fejlesztőgárdája nagyon büszke lehet, hogy teljes mértékben lemodellezték a filmbeli Roxfortot, amit kedvünkre be is járhatunk. Ellátogathatunk a jó öreg kampós orrú Piton professzorhoz (aki, ha már ott vagyunk, jól le is teremt, hogy készítsük már el a házit), McGalagony tanárnőhöz, vagy akár a pöttöm Flitwick professzort is megtalálhatjuk a terménél, de ugyanígy találkozhatunk az osztálytársainkat is szétszórva a Roxfortban s a birtokon (szerencsére használhatjuk a Tekergők Térképét, ami amolyan GPS-szerűen elvezet bárkihez). Na de egy magára valamit is adó ötödéves roxforti diák nem csak sétálgatni fog, hanem varázsolni is. Itt egy új feature-rel találkozunk, ami abból áll, hogy a varázslatokat bizonyos egér mozdulatokkal tudjuk előcsalni. Ez az egér sika-mika eleinte szórakoztató, de később gondokat okozhat, mert a játék néha nem megfelelően érzékeli a mozdulatainkat. Összesen 12 varázslatot tanulhatunk meg (amit én személy szerint keveslek...) amiket két csoportra bonthatjuk: a "nem harci" varázslatok (reparo, vingardium leviosa, invito, stb.), és a "harci" varázslatok (capitulatus, stupor, levicorpus). Utóbbiakat lesz izgalmasabb használni, amikor egy-egy iskolatársunk (később akár a Sötét Nagyúr) ellen vetjük be ezeket. A menüben mindig megnézhetjük a már megtanult átkokat, bűbájokat és hogy milyen mozdulattal hívhatóak elő és hogy tulajdonképpen mire is valóak. A párbajok egy idő után kicsit unalmassá válnak, de mivel nem olyan sűrűn ismétlődnek, nem annyira zavaró.

A Harry Potter könyvekben/filmekben/játékokban az egyik legfontosabb elem mindig is a hangulat volt. Ilyen szempontból kiválóan teljesít a játék, hiszen a Star Wars-t is jegyző John Williams muzsikái mellett magyarul hallhatjuk kedvenc hőseinket beszélgetni, vagy épp átkokat szórni. Az EA hazai kirendeltsége ugyanis volt olyan kedves, és a mozifilmben hallható szinkronszínészekkel leszinkronizálta a játékot, ami Magyarországon újdonságnak számít, hisz a FIFA 07 után ez a második játék, ami hazánk csodás nyelvén szólal meg. E mellé természetesen magyar feliratot is kapunk (amit ugye senki sem fog bekapcsolni, hála a szinkronnak, de én „kötelességből” bekapcsoltam), ami 1-2 apró gépelési hibától eltekintve jó, és nyelvi hibákat sem tartalmaz. De hogy üröm is legyen az örömben, a szinkronnal kapcsolatban meg kell említenem a szinkronszínészek munkáját, ami kissé elmarad a filmben hallhatótól, kevésbé intenzíven, kevesebb beleéléssel mondják fel a szövegeiket (ez sajnos leginkább a Harry, Hermione, Ron trióra jellemző, furcsa mód a kevésbé fontosabb szereplők több érzéssel adják elő a mondandójukat). Apró eltérés még, hogy egy-két figura hangját nem az eredeti színész adta (például Hisztis Mrytle, aki „új” hangjának ellenére is az agyunkra fog menni), de ez és a kicsit gyengébb színészi teljesítmény bocsánatos bűnnek számít, hiszen a hangulat a szinkronnak köszönhetően az egekbe szökik.

Aki szereti a Harry Potter univerzumot (mint jómagam) annak biztos, hogy tetszeni fog a játék, de aki sosem olvasta a könyveket és a filmek sem tetszettek neki, nem ezt fogja megszeretni. Reméljük, hogy a következő Harry Potter film és a játék felülmúlja a most nyáron megjelenteket!