Silverfall
Rengeteg akció-RPG készült a Diablo és folytatásának, a Diablo II-nek a mására: egymást érték az unalmas questek, a semmitmondó sztorik, és az ugyanolyan karakterek (említhetnénk az izometrikus grafikát is). Ennek a monotonitásnak próbál véget vetni a Silverfall.
Izmaimat mutogató goblin vagy gyengéd troll legyek?
Rögtön a karaktergeneráló képernyőn feltünik (a grafikán kívűl - de erről később) az emberek, és az elfek mellett a 2 új választható faj: az alacsony, hosszú fülű, hegyes orrú goblinok, és a nagy darab, kékes trollok. A fantasykban a goblinok az aljas, sunyi népek tagjai, míg a trollok buták, de annál erőszakosabb törzseké, így hát meglepő, hogy ennek a két "gonosz" fajnak az egyedei itt választhatóak.
Mikor a karakterünk faját, nemét, s nevét kiválasztottuk rögtön a játékba kerülünk. Így fel merül az átlag halandóban, hogy a kasztokkal mi van? Tulajdonképpen az van, hogy nincsenek! A Titan Quest megmutatta, hogy milyen ha két kasztot kedvünkre keverhetünk, a Silverfall megmutatja azt, hogy milyen, ha mindet keverhetjük! Szintenként kapunk néhány pontot, melyet kedvünkre eloszthatjuk bármelyik skillre, így maximális szabadságot kapunk a karakterünk fejlesztésében. De a skillekhez még hozzá tartozik, hogy melyik "oldalhoz" tartozunk.
Greenpeace aktivista vs. a füstölgő puskacső
Van egy igen érdekes újítása a játéknak, amit az eddigi hack 'n' slashekben sosem láthattunk. Ez a "rendszer" erősen hasonlít a KotOR-okbam látott dark side - light side rendszerre (aki nem ismerné: a beszélgetések során különböző válaszok után pontokat kaptunk valamelyik oldalhoz attól függően, hogy aggresszíven léptünk-e fel, vagy épp segítettünk valakin), csak itt nem a szokásos "gonoszak kontra jók" felállás közül választhatunk, hanem hogy mihez leszünk "lojálisak", hűségesek: a természet szépségei vonzanak-e minket avagy a különböző pöffögő mechanikus szerkezetek. Tehát a természet és a tudomány hívei lehetünk, olyannyira, hogy ez az egész játékmenetet meghatározza! Attól függően, hogy melyik oldalt választottuk különböző tárgyakat, skilleket (!) használatunk. És hogy hogy lehet választani? A mellékküldetéseken keresztül, mert nem egynek több megoldása is van.
"Akkor most segítsek-e vagy sem...?"
A questek mindig is gyenge pontjai voltak a Diablo-klónoknak, és a Silverfallnak sem a legerősebb pontjai, mégis élvezetesebbek, mert dönthetünk, hogy a természet gyermekeiként cselekszünk a szituációban, vagy mindent feláldozunk a tudomány oltárán.
Ide kapcsolódnak még a társaink "beszerzése" is: nem a sztori folyamán csatlakoznak hozzánk, hanem egy-egy küldetés során meg kell "dolgoznunk" értük. Igen ötletes feature-nek tartom, egyetlen szépséghibája, hogy ezek a küldetések picit könnyebbek a többinél.
Említésre méltó még a quest ablak, ahol kiválóan vannak tárolva a letudott és még teljesítés alatt álló missziók. Külön csoportra vannak osztva a főküldetések, a mellékküldetések, és a társainkkal kapcsolatosak.
"Mese mese mátka"
Akár így is jellemezhetnénk a Silverfall grafikáját, hiszen a karaktereken az úgy nevezett cellshading technikát alkazmazták, aminek köszönhetően a különböző NPC-k (nem játékos karakterek) és maga a főhős is kissé rajzoltnak (de nem elnagyoltnak) tűnik. Én mindig szerettem ezt a fajta technológiát, de kérdéses, hogy egy ilyen játéknál megállja-e a helyét? Szerintem teljes mértékben, mert egyáltalán nem zavaró. Természetesen ennyiben nem merül ki a grafikus engine tudása, a leggyengébb (!) beállítások mellett is szépnek mondható a játék, és gépigénye közel egyező hacsak nem kisebb (ettől függetlenül nagy) a Titan Questénél (a másik gyönyörűséges hack 'n' slash).
Szerény véleményem szerint
Negatívumokról nem sokat irtam, ami nem azt jelenti, hogy ez a játék tökéletes, hanem egyszerűen jó. De mégis több annál, hisz az egyedi megoldásaival (pl. az új és jó inventory, grafika) kiemelkedik a tömegből. Aki szereti ezt a stílust valószínű, hogy ezt a játékot is szeretni fogja; aki távolról kerüli az ilyen játékokat, nem hiszem, hogy pont ezt fogja megszeretni, de egy próbát megér. Ha értékelnem kéne akkor 90%-ot adnék rá.
Izmaimat mutogató goblin vagy gyengéd troll legyek?
Rögtön a karaktergeneráló képernyőn feltünik (a grafikán kívűl - de erről később) az emberek, és az elfek mellett a 2 új választható faj: az alacsony, hosszú fülű, hegyes orrú goblinok, és a nagy darab, kékes trollok. A fantasykban a goblinok az aljas, sunyi népek tagjai, míg a trollok buták, de annál erőszakosabb törzseké, így hát meglepő, hogy ennek a két "gonosz" fajnak az egyedei itt választhatóak.
Mikor a karakterünk faját, nemét, s nevét kiválasztottuk rögtön a játékba kerülünk. Így fel merül az átlag halandóban, hogy a kasztokkal mi van? Tulajdonképpen az van, hogy nincsenek! A Titan Quest megmutatta, hogy milyen ha két kasztot kedvünkre keverhetünk, a Silverfall megmutatja azt, hogy milyen, ha mindet keverhetjük! Szintenként kapunk néhány pontot, melyet kedvünkre eloszthatjuk bármelyik skillre, így maximális szabadságot kapunk a karakterünk fejlesztésében. De a skillekhez még hozzá tartozik, hogy melyik "oldalhoz" tartozunk.
Greenpeace aktivista vs. a füstölgő puskacső
Van egy igen érdekes újítása a játéknak, amit az eddigi hack 'n' slashekben sosem láthattunk. Ez a "rendszer" erősen hasonlít a KotOR-okbam látott dark side - light side rendszerre (aki nem ismerné: a beszélgetések során különböző válaszok után pontokat kaptunk valamelyik oldalhoz attól függően, hogy aggresszíven léptünk-e fel, vagy épp segítettünk valakin), csak itt nem a szokásos "gonoszak kontra jók" felállás közül választhatunk, hanem hogy mihez leszünk "lojálisak", hűségesek: a természet szépségei vonzanak-e minket avagy a különböző pöffögő mechanikus szerkezetek. Tehát a természet és a tudomány hívei lehetünk, olyannyira, hogy ez az egész játékmenetet meghatározza! Attól függően, hogy melyik oldalt választottuk különböző tárgyakat, skilleket (!) használatunk. És hogy hogy lehet választani? A mellékküldetéseken keresztül, mert nem egynek több megoldása is van.
"Akkor most segítsek-e vagy sem...?"
A questek mindig is gyenge pontjai voltak a Diablo-klónoknak, és a Silverfallnak sem a legerősebb pontjai, mégis élvezetesebbek, mert dönthetünk, hogy a természet gyermekeiként cselekszünk a szituációban, vagy mindent feláldozunk a tudomány oltárán.
Ide kapcsolódnak még a társaink "beszerzése" is: nem a sztori folyamán csatlakoznak hozzánk, hanem egy-egy küldetés során meg kell "dolgoznunk" értük. Igen ötletes feature-nek tartom, egyetlen szépséghibája, hogy ezek a küldetések picit könnyebbek a többinél.
Említésre méltó még a quest ablak, ahol kiválóan vannak tárolva a letudott és még teljesítés alatt álló missziók. Külön csoportra vannak osztva a főküldetések, a mellékküldetések, és a társainkkal kapcsolatosak.
"Mese mese mátka"
Akár így is jellemezhetnénk a Silverfall grafikáját, hiszen a karaktereken az úgy nevezett cellshading technikát alkazmazták, aminek köszönhetően a különböző NPC-k (nem játékos karakterek) és maga a főhős is kissé rajzoltnak (de nem elnagyoltnak) tűnik. Én mindig szerettem ezt a fajta technológiát, de kérdéses, hogy egy ilyen játéknál megállja-e a helyét? Szerintem teljes mértékben, mert egyáltalán nem zavaró. Természetesen ennyiben nem merül ki a grafikus engine tudása, a leggyengébb (!) beállítások mellett is szépnek mondható a játék, és gépigénye közel egyező hacsak nem kisebb (ettől függetlenül nagy) a Titan Questénél (a másik gyönyörűséges hack 'n' slash).
Szerény véleményem szerint
Negatívumokról nem sokat irtam, ami nem azt jelenti, hogy ez a játék tökéletes, hanem egyszerűen jó. De mégis több annál, hisz az egyedi megoldásaival (pl. az új és jó inventory, grafika) kiemelkedik a tömegből. Aki szereti ezt a stílust valószínű, hogy ezt a játékot is szeretni fogja; aki távolról kerüli az ilyen játékokat, nem hiszem, hogy pont ezt fogja megszeretni, de egy próbát megér. Ha értékelnem kéne akkor 90%-ot adnék rá.
